Ha pedig valamelyik özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg, hogy elsősorban a maguk háza iránt tanúsítsanak szeretetet, és szüleiknek hálával fizessenek, mert ez szép és kedves Isten előtt.
A valóban özvegy és magára hagyott asszony pedig reménységét Istenbe veti, és kitartóan imádkozik és könyörög éjjel és nappal.
Ha pedig valaki az övéiről és háza népéről nem visel gondot, a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.
Az özvegyasszonyok közé ne válasszatok hatvan éven alulit és csak olyat, aki egy férfi felesége volt,
akinek jó cselekedetei közismertek: gyermekeket nevelt, vendégszerető volt, a szentek lábát megmosta, a nyomorultakon segített, és mindenféle jó cselekedetre kész volt.
A fiatalabb özvegyasszonyokat pedig mellőzd, mert ha Krisztus ellenére való érzéki vágy fogja el őket, férjhez akarnak menni.
Egyszersmind dologkerülők, megszokják a házról házra való járkálást, sőt nemcsak dologkerülők, hanem fecsegők is és más dolgába avatkozók, és olyanokat beszélnek, amiket nem kellene.
Azt akarom tehát, hogy a fiatalabbak férjhez menjenek, gyermekeket szüljenek, háztartást vezessenek, és semmiféle alkalmat ne adjanak az ellenségnek gyalázkodásra.
Ha egy hívő férfinak vagy nőnek özvegy rokonai vannak, segítse azokat, hogy ne terheljék meg a gyülekezetet, hogy az az egyedül maradt özvegyeket segíthesse.
A gyülekezet jó vezetőit kettős megbecsülésben kell részesíteni, főképpen azokat, akik az igehirdetésben és tanításban fáradoznak.
Kérve kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra és a választott angyalokra, hogy ezeket tartsd meg előítélet nélkül, semmit se tégy részrehajlásból.
Ne csak vizet igyál, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel.